Azt persze senki sem állítja, hogy az autós boldog, amikor egyirányú utcán hirtelen a semmiből szembe találkozik egy biciklistával, és az sem öröm, ha leparkolva gyanútlanul kinyitja a kocsi ajtaját, és telibe talál egy mellette szabályosan elhúzó kerékpárost (akit a visszapillantó tükör holtterében aligha vehetett észre). És az sem a gyalogos álma, ha a járdán keskenyebb a neki jutó csík, mint a kerékpárosoké, akiknek felbukkanása gyakran megrémíti az ijedősebbeket.

Mégis, egyre többen látják be, mennyi előnye van ennek a járműnek. A közlekedési dugók elkerülése kétségkívül az egyik legfontosabb szempont, de eleget mondogatják az orvosok is, mennyivel egészségesebb ez a közlekedési mód. Népszerűsége növekedéséhez a városvezetés is hozzájárul. Most zárult például három és fél hónap után a Városháza Tervezési Műhelyében az a kiállítás, amely a kerékpározás ezernyi vonatkozását mutatta be, köztük a kapcsolódó fejlesztési terveket is. S hogy a vonzerő nagyobb legyen, hetenként egyszer próbautakra, workshopokba invitálták az érdeklődőket. A csütörtök délután volt a szolgáltató nap, ekkor lehetett (ingyen) biztonsági kódot gravíroztatni a járműbe, a témába vágó filmeket nézni, előadásokon okosodni. A bolhapiac is igen népszerű volt – 250 kerékpár cserélt gazdát. Aki számlát tudott bemutatni a vásárlásról, az kerékpárút- térképet kapott ajándékba. Ilyenből mellesleg 250 ezer példányt nyomatott a Város.

Ekkora érdeklődésre a rendezők sem számítottak, még a pódiumbeszélgetésekre is megteltek a széksorok, olyan sokan voltak kíváncsiak a biztonságról, a közlekedési szabályokról, a kerékpár gazdasági szerepéről, a közkölcsönzőkről, a kerékpáros huligánokról tartott előadásokra.

Mindebből csakis az a következtetés vonható le, hogy bizonyos kellemetlenségek ellenére a biciklizés egyre többeket vonz. Kétségtelen például, hogy az autósok különösen a kereszteződésben nem vesznek tudomást a bicikliútról, de a gyalogosok sem hallják meg, ha kerékpáros kér utat. Ilyenkor nincs más hátra, mint fékezni, leállni.

Hogy ez semmi a többórás közlekedési dugókhoz képest? Az utóbbi években Ausztriának is volt része közlekedési sztrájkokban, amelyek előtt az autóklubok nem győztek figyelmeztetni az utak várható zsúfoltságára. Aztán eljött a munkabeszüntetés napja, és a város szinte észre sem vette, hogy kiestek a tömegközlekedési járművek. A bécsiek előkapták a kerékpárokat, és a szokottnál is többen így siettek munkába, a dolgukra. A szakértők kimutatták, hogy ha a kerékpáros közlekedés a teljes forgalom tíz százalékát tenné ki – a mai öt helyett – az évi 810 millió eurós megtakarítást jelenthetne az egészségügynek.

Vegyen inkább kölcsön!

Az alkalmi kerékpározók száma is nő. A Város többszöri nekifutásra most már tényleg megvalósította a kölcsönzést. Városszerte látni a vidám sárga vagy piros kerékpárokat, utóbbiakon a Citybike jelölés, előbbieken egy nagybank hirdetése.(Bécs több millió eurót ruház be ebbe a nonprofit üzletágba, ezt szponzorok nélkül aligha tehetné.)

Ma már hatvan helyen lehet kerékpárt kölcsönözni, s igen nagy könnyebbség, hogy bármelyik állomáson visszaadható. Sokat finomodott a rendszer a 2002-es első bevezetés óta – kényszerűségből. Akkor ugyanis olyan sok volt a lopás, hogy le kellett állni. Az a 2 euró, amivel a bevásárlókocsis rendszerhez hasonlóan el lehetett kötni a járművet, sokakat nem ösztönzött, hogy vissza is vigyék. Letették bárhol az utcán, s ha nem is a kölcsönző, de valaki mindig magához vette a gazdátlan jószágot.

Újabban viszont automata kéri el a bankkártyát, s rögzíti a kölcsönző adatait. Ez a rendszer azt is lehetővé teszi, hogy ne csak a Gürtel által határolt belső kerületekre korlátozzák a használatot. Ha a 60 automata valamelyike nem rögzíti a visszaadást, a kölcsönző bajba kerül. A használatról a www.citybikewien.at/ honlap tájékoztat, de persze a helyszínen is bőséges az információ. Hátrány, hogy a külföldi bankkártyát nem fogadja az automata, így az idegenből érkező látogató az előre kiváltott citybike bérlettel veheti igénybe a járművet. Az első óra mindenkinek ingyenes, utána egy euróról indul a tarifa, a második óra 2, a harmadik három, a negyediktől minden óra 4 euró.

Csakis ez a lopásgátló biztonság szavatolhatja a rendszer működtetését: a Város milliókat költ rá. Mégpedig egyre jobb minőségűek a kölcsönözhető kerékpárok, az idei évtől három sebesség segíti a lejtőn felfelé haladást: ezekből állítottak forgalomba 200 vadonatújat a minap.

Gond a balesetveszély, bár kevesebb a baj, mint az ember feltételezné. Évente 5500-6000 kerékpárbaleset történik, nagy részük Felső-Ausztriában és Stájerországban. Itt van a teljes osztrák kerékpárút hálózat egyharmada. Tény azonban, hogy ha kerékpáros okoz balesetet – üt el gyalogost – igen ritkán hagyja cserben a sérültet. A szakemberek folyamatosan vitatkoznak arról, nem kellene-e kötelezővé tenni a bukósisak viselését.

A kerékpármánia nem elhanyagolható gazdasági tényező is. Ausztria élen jár a kerékpárvásárlások terén, csak Németország, Hollandia és Dánia előzi meg. Évente 400-480 ezer új biciklit adnak el az alpesi köztársaságban. Az ebből származó forgalom 152 millió euró, a kiegészítő felszerelések és a szolgáltatások vásárlása további 101 milliót jelent. Négyezer osztrák a biciklinek köszönheti állását.

A szakemberek ugyanakkor nem örülnek annak a tendenciának, hogy újabban egyre kevésbé a szaküzletekben szerzik be az osztrákok a kerékpárt. A nagykereskedelmi és sportboltbeli eladások növekvő száma legfeljebb az érintett kereskedőknek használ, a biztonságnak semmiképpen - véli a Verkehrsclub Österreich (Osztrák Közlekedési Klub). Igaz, Ausztriában a kerékpárt sport- és szabadidőcikknek tekintik, míg Hollandiában és Dániában közlekedési eszköznek. Talán az ingyen kerékpár lehetősége erősíti az „átsorolást”. A bécsiek már tudják, hogy a 4 kilométernél kisebb távolság a városi forgalomban gyorsabban tehető meg két keréken. Márpedig a bécsi autóutak ötven százaléka öt kilométernél rövidebb.

FORRÁS http://www.szervuszausztria.hu