Népszokások

Forrás:http://www.heil-jobfinder.com/ausztria/

Hagyományok, népszokások Ausztriában
A mai felgyorsult, modern világban a „népszokások” szó hallatán valami ósdi, idejétmúlt dologra gondolunk. A hagyományok generációról generációra szállnak, több száz évesek és semmit nem változtak – hiszik az emberek. Ha jobban megnézzük, az ausztriai népszokások igencsak elevenen élnek, és kedveltebbek, mint valaha, noha eredetük mélyen a múltban gyökerezik. Az ünnepek és az arra felkészítő időszakok váltakozása ritmust ad a hétköznapoknak. Minden időszaknak megvannak a maga dekorációs kellékei és a receptjei, amelyek szoros összefüggésben állnak az évszak kínálatával. A kereskedők is ehhez igazítják választékukat.

Advent:
A karácsonyra való felkészülés része. Elengedhetetlen kelléke az adventi koszorú és a méltán népszerű adventi vásár: forralt borral, punccsal, karácsonyi sütikkel és dekorációval. A gyerekek számára az adventhez szorosan hozzátartozik az adventi naptár. December elseje és 24. között naponta egy ablakot szabad kinyitni. Mindegyik ablak mögött egy kis meglepetés rejtőzik. Az első 1904-ben, Münchenben készült.

Szent Miklós és a Krampusz
Manapság a Mikulásnak és a legfontosabb kísérőjének, a krampusznak az adventi ünnepek sorában annyira megnőtt a jelentősége, hogy a Mikulás ünnepségek és krampuszfutások már december hatodika előtt megkezdődnek. A Mikulás kísérőjének, a krampusznak külön krampuszfutásokkal hódolnak. És ahogy az ördögi figura neve is jelzi, ezek kicsit durvára is sikerülhetnek.

Karácsony
December 25-e nagyon régóta ünnep, eredete valószínűleg a római naptár szerinti téli napfordulóra vezethető vissza, amikor a Napot ünnepelték. A német kifejezés „Weihnachten”, egy 1170-ben írt szövegben bukkant fel - feltehetőleg először. Jelentése „szentelt éjszakák”.

Szilveszter és Újév
Amennyire családias és bensőséges ünnep a karácsony, annyira kifelé forduló társadalmi esemény az Újév. Az emberek szilveszteri bálba mennek, partikon találkoznak barátaikkal és szilveszteri, illetve újévi koncerteket látogatnak. Az éjféli tűzijáték a közelmúlt új jelensége. Régi szokás a pisztolyokkal és petárdákkal való durrogtatás. Különös hagyománynak számít a Bécsi Filharmonikusok Újévi koncertje, amelyet a rádiónak és a televíziónak köszönhetően világszerte több millió ember kísérhet figyelemmel.

Maskarások
A maskarások (Perchten) különféle alakokat öltő démonok, akik a tél kellős közepén kísértenek. Leginkább karácsony és háromkirályok (vízkereszt) között jelennek meg, de helyenként már advent idején. Eredetileg csupa női alak, akik már az ókorban és a középkorban ellenőriztek illetve büntettek, ha valaki megszegte a társadalmi szabályokat. A 19. századtól elvesztették riasztó voltukat. Azóta a maskarafutásnál a szórakozás dominál.
Napjainkban férfi maskarások is vannak, ezek a krampuszok, akik itt ismét színre lépnek. Ausztriában nagyon változatosak a maskarás szokások – szép, csúnya és csőrös maskarások garázdálkodnak a falvakban.

Háromkirályok vagy vízkereszt (Drei Könige)
Január hatodikán a gyerekek napkeleti háromkirályoknak öltözve járnak házról házra. Magukkal viszik az úgynevezett „bethlehemi csillagot”, amely egykor megmutatta nekik az újszülött Jézushoz vezető utat. Minden lakásba becsengetnek, hagyományos dalokat énekelnek, megáldják a házat és jótékony célokra adományt gyűjtenek.

Farsang (Fasching)
A farsang vagy karnevál célja is az, hogy elűzze a tél sötét hatalmait, és óriási ricsaj és nevetés közepette felébressze a szunnyadó természetet. A farsangi kosztümök ötletének tárháza határtalan. A lesikló- és sífutópályák legalább olyan jó színpadnak bizonyulnak a felnőttek és a gyerekek körében, mint az utcák és az üzletek. Nem ritka, hogy farsang utolsó napján, kedden jelmezt ölt a pincér, az eladó a boltban, a postás… Valójában ez egy nem hivatalos pirosbetűs ünnep. Este általában bállal és fánkkal ünnepelnek az emberek.

Böjt (Fastenzeit)
Hamvazószerdával kezdődik, amikor is sok étterem heringlakomával (Heringschmaus) várja a vendégeket. A Húsvétot megelőző 40 napban, a böjt idején, általában nem tartanak táncos rendezvényeket és egyéb szórakoztató összejöveteleket. A böjt végét a Húsvét (Ostern) ünnepe jelenti. Ehhez is ősi népszokások fűződnek. A Krisztus előtti időkben a fény sötétség feletti győzelmét ünnepelték ekkor.
Húsvét után megkezdődik a fesztiválok ideje, amely akár Márton- napig is eltarthat. Jellemző a nyári hónapokra, hogy a környező települések egymás után rendezik meg fesztiváljukat, aminek sokféle apropója lehet: eperfesztivál, tűzoltófesztivál, nyárnyitó- záró fesztivál… Az őszi hónapok fesztiváljainak témája inkább a betakarítás, köszönetnyilvánítás a bőséges terményért, szüret, de népszerűek a „tökös” fesztiválok is.
Ősszel vadhetek, gombás ételek, must, újbor és Márton- napi libasült színesítik az éttermek kínálatát.