Végkielégítés

VÉGKIELÉGÍTÉS

RÉGI VÉGKIELÉGÍTÉSI RENDSZER

Továbbra is azokra a személyekre vonatkozik, akiknek munkaviszonya 2003. január 1-je előtt jött létre, s a munkáltatóval történt megegyezés révén nem tértek át az új végkielégítési rendszerre.

Mikor áll fenn végkielégítési jogosultság a régi végkielégítési szabályozás szerint?
Végkielégítésre azok a munkások és alkalmazottak jogosultak, akik legalább 3 éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkeztek, és munkaviszonyuk nem
munkavállalói felmondással,
a munkavállaló jogosulatlan idő előtti kilépésével, vagy
jogszerű elbocsátással
szűnt meg.

Milyen esetben áll fenn mégis jogosultság a végkielégítésre a munkavállaló által történő felmondás vagy idő előtti kilépés esetén?

A végkielégítés iránti jogosultság kivételesen a munkavállaló részéről történő felmondás vagy kilépés esetén is fennáll:

1. Teljes összegű végkielégítés jár munkavállaló általi felmondás esetén, ha
a munkaviszony legalább 10 éve megszakítás nélkül tartott, és
a munkavállaló kifejezetten a nyugdíjba vonulás miatt mond fel (és ez a felmondásban rögzítésre kerül!).

2. Kisgyermekes szülő kilépése esetén fél (de legfeljebb három havi) végkielégítés jár, ha
a munkaviszony legalább 5 éve megszakítás nélkül tartott (ebbe nem számít bele a gyermeknevelési szabadság /Karenz/ ideje!), és
az anya a szülés után, a védett időszakban (azaz a Schutzfrist alatt ez általában a szüléstől számított 8 hétig tart) közli a munkáltatóval az idő előtti kilépését vagy
az a szülő, aki gyermekgondozási szabadságot (Karenz) vesz igénybe, a törvény által biztosított Karenz lejárta előtt legkésőbb 2 vagy 3 hónappal jelenti be a munkáltatónak az idő előtti kilépését. (Figyelem! Az idő előtti kilépés közlésének időpontjával kapcsolatos részletes szabályozás felől feltétlenül érdeklődjön az ágazati szakszervezetnél, a munkáskamaránál vagy irodánkban, mielőtt meglépi, mivel az előírások betartásának elmulasztása messzemenő anyagi következményekkel járhat!)

Ez esetben a végkielégítés összegének alapját képező kereset kiszámításánál az utolsó öt év munkaidejének átlagát kell alapul venni, a gyermekgondozási szabadság (Karenz) időtartamának figyelmen kívül hagyásával.
A kilépés e formájánál az általános szabályokhoz képest az a speciális rendelkezés érvényesül, hogy a ki nem vett szabadnapokat a munkáltató köteles ugyan kifizetni (azaz jár az Urlaubsersatzleistung), de a felmondási idő betartásának elmulasztása miatti kártérítést (Kündigungsentschädigung) nem, minthogy az idő előtti kilépés nem a munkáltató felróható magatartásán alapul.

Milyen mértékű a végkielégítés a régi rendszerben?

A végkielégítés összege megszakítás nélküli munkaviszony esetén a munkaviszonyban töltött évek számától függően a következő:
3 év 2 havi bér
5 év 3 havi bér
10 év 4 havi bér
15 év 6 havi bér
20 év 9 havi bér
25 év 12 havi bér

A végkielégítés tekintetében figyelembe kell venni az összes olyan időt, amelyet a munkavállaló az azt közvetlenül megelőző munkaviszonyban ugyanannál a munkáltatónál teljesített és amelyre végkielégítést nem kapott. A kollektív szerződések kedvezőbb szabályozást tartalmazhatnak. Más munkáltatónál töltött előszolgálati időknek a végkielégítésbe történő beszámítását a törvény nem írja elő, de erről megállapodás köthető.

A végkielégítést alapvetően a munkaviszony utolsó hónapjára járó fizetést alapul véve kell kiszámítani. A kereset magában foglalja mindazon juttatásokat, amelyet a munkavállaló munkaerejének a munkáltató számára történő rendelkezésre bocsátásáért kapott: pótlékokat, nyereségrészesedést, jutalékot, természetbeni juttatást, plusz havi bért, rendszeresen teljesített túlórák díját. A kereset nem rendszeresen fizetett elemeinek tekintetében az utolsó év átlagértékét kell figyelembe venni.

Az utolsó hónap keresete azonban nem irányadó akkor, ha a munkavállaló pl. betegség vagy a munkavégzés alóli felmentés okán nem tudta teljes összegben megkeresni a korábbi rendszeres fizetését. Ez esetben a végkielégítés számításának alapját az a kereset képezi, melyet a munkavállaló akkor keresett volna, ha nem lett volna akadályozott a munkavégzésben.

A törvényben meghatározott végkielégítésből 6 %-os jövedelemadó kerül levonásra.

A végkielégítés a havi kereset háromszorosának mértékéig a munkaviszony megszűnésével nyomban esedékessé válik. Ha a jogosultság ennél nagyobb összegű, akkor a munkáltatónak három havit kell nyomban kifizetnie, a fennmaradó összeget pedig a munkaviszony megszűnésétől számított negyedik hónaptól kezdődően havi egyenlő részletekben köteles havonta előre teljesíteni.

ÚJ VÉGKIELÉGÍTÉSI RENDSZER

Mely munkaviszonyokra alkalmazandó az új végkielégítési szabályozás?
Az új végkielégítési rendszer mindazokra a munkaviszonyokra vonatkozik, amelyek 2003. január 1. után jöttek létre.

Hogyan finanszírozzák az új végkielégítési rendszert?
Mindazon munkavállalók után, akik az új végkielégítési rendszer szabályozása alá esnek, a munkáltatónak az adott havi kereset és a 13.-14. havi bér összegének 1,53 %-át , egy ún. végkielégitési előtakarékossági járulékot (Mitarbeitervorsorge = MV-Beiträge; a továbbiakban: VE-járulék) kell befizetnie az illetékes egészségbiztosítási szervnek. Ez továbbítja a járulékokat a Végkielégítási Előtakarékossági Pénztárnak (Mitarbeitervorsorge-Kasse; a továbbiakban: VEP). A végkielégítést így annak esedékességekor a VEP fizeti ki (a régi rendszertől eltérően tehát már nem a munkáltató). A munkaviszony első hónapja járulékmentes. A munkáltató járulékfizetési kötelezettsége a terhességi-gyermekágyi segély (Wochengeld) és a táppénz (Krankengeld) folyósításának ideje alatt is fennáll.

A VE-járulék kezelői a VE pénztárak
A VE-járulékokat különböző VE-pénztárak kezelik. Minden cég csak egy VEP-pel szerződhet, azaz egy adott munkáltató valamennyi munkavállalója egyazon VEP-hez tartozik. A VEP-nek az egészségbiztosítási pénztár utalja át a munkáltató által befizetett VE-járulékokat. A VEP kiválasztása különbözőképpen történik aszerint, hogy van-e üzemi tanács, vagy nincs. Azokban az üzemekben, ahol van üzemi tanács a VE-pénztár kiválasztása kikényszeríthető üzemi megállapodáson alapul, üzemi tanács nélküli üzemekben a munkavállalók 1/3-a a munkáltató értesítésétől számított 2 héten belül a választott VE-pénztárral szemben írásban kifogással élhet.
A végkielégítés összege a munkáltató által befizetett VE-járulékokból adódik, amelyekhez hozzáadják a kamatokat, illetve amelyekből levonják a működési költségeket.

Mikor kerül sor kifizetésre az új végkielégítési rendszer alapján?
Ha a munkaviszony
munkáltató általi felmondással,
a szerződésben meghatározott határozott idő lejártával,
közös megegyezéssel,
jogellenes elbocsátással, vagy
jogosult idő előtti kilépéssel
szűnik meg, és a munkavállaló rendelkezik legalább 36 hónap (3 év) járulékfizetési idővel, akkor rendelkezhet a végkielégítés összegével. A különböző munkáltatóknál töltött idők összevonásra kerülnek.

Ugyanúgy, mint a régi végkielégítési rendszer esetében,
a munkavállaló általi felmondás,
jogszerű elbocsátás és
jogosulatlan idő előtti kilépés
esetén a munkavállalót nem illeti meg a végkielégítés (végkielégítés fizetésének tilalma). Ezekben az esetekben azonban a végkielégítés összege megmarad (hátizsák-elv), és azt a munkavállaló magával viszi a következő munkaviszonyba. A befizetett járulékok a VEP folyószámlán maradnak, ahol azt tovább kezelik, befektetik. Ha egy jövőbeni munkaviszony olyan módon szűnik meg, hogy a végkielégítés kifizetésére jogot keletkeztet (pl. munkáltató általi felmondással), akkor a munkavállaló rendelkezhet a korábbiakban és az azóta időközben befizetett összegek felett.

Az új végkielégítési rendszerben még az alábbi esetekben áll fenn jogosultság a végkielégítés kifizetése iránt:
ha a munkaviszony valamely nyugdíj (öregségi, előrehozott öregségi vagy az előrehozott speciális öregségi nyugdíj (korridor-nyugdíj) igénybevétele folytán szűnik meg;
ha a munkavállalónak legalább öt év óta nincsen ausztriai munkaviszonya;
a végkielégítésre jogosult személy halála esetén.

Nyugdíj igénybevétele esetén a végkielégítésre jogosult személynek a munkaviszony megszűnését követő két hónapon belül az VEP-pel közölnie kell a nyugdíjba menetelét, különben a pénz az VEP-ben marad.

Hogyan kap a munkavállaló tájékoztatást folyószámlája egyenlegéről?
A munkáltató által készített havi fizetési / bérelszámolás kötelező tartalmi eleme a járulékfizetés kiszámításának alapja és a VEP-hez befizetett havi járulék összege. A munkavállaló továbbá évente egyszer VEP-től folyószámla értesítőt kell kapjon. A folyószámla kivonatnak tartalmaznia kell az utolsó mérlegfordulónappal megszerzett végkielégítési várományt, jogosultságot, a munkáltató által befizetett járulékokat, a készkiadásokat és működési költségeket, a befektetések eredményeit, valamint az összes megszerzett végkielégítési jogosultságot.

Kapnak a szezonális munkavállalók (idénymunkások) végkielégítést az új végkielégítési szabályozás alapján?
Igen. Ha azonban a (szezonális) munkaviszony megszűnésétől számított 12 hónapos időtartamon belül a munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál újból munkaviszonyt létesít, akkor a munkáltató járulékfizetési kötelezettsége már az új munkaviszony első napjával kezdődik. Egyéb esetekben a járulékfizetési kötelezettség csak egy hónap elteltével kezdődik.

Át lehet-e lépni az új végkielégítési rendszerbe?
Azokra a munkaviszonyokra, amelyek 2003. január 1-je előtt jöttek létre, alapvetően a régi végkielégítési szabályozás vonatkozik, azonban az érintett munkavállalók a munkáltatóval kötött egyéni megállapodások alapján átléphetnek az új végkielégítési rendszerbe.
Ennek elengedhetetlen, kötelező előfeltétele a munkáltató és a munkavállaló közti írásbeli megállapodás (átlépési szerződés).
Kétfajta átlépési mód lehetséges:

1. Az eddig megszerzett végkielégítési jogosultságok befagyasztása és megállapodás az átlépésről az új végkielégítési rendszerbe (részleges átlépés):
Az átlépés időpontja előtt megszerzett régi végkielégítési jogosultságok megmaradnak (befagyasztódnak), és azokat a régi végkielégítési szabályozás alapján kezelik (ez azt jelenti, hogy a munkavállaló elveszíti a végkielégítési jogosultságát például munkavállaló általi felmondás esetén stb., lásd mint fent). A munkáltató az átlépés időpontjától kezdve köteles befizetni a VE-járulékokat, és ekkortól lép életbe az új végkielégítési rendszer.

2. Átlépés a régi végkielégítési jogosultságok átvitelével (teljes átlépés):
Az átlépési időpont előtt megszerzett régi végkielégítési jogosultságokat átviszik az új végkielégítési rendszerbe, ami azt jelenti, hogy azokat a munkáltató befizeti a VEP-nek. A teljes átlépésnek a 2012. december 31-es fordulónapig meg kell történnie. Az átlépési fordulónapot követően megszűnik a régi végkielégítési rendszer.
A teljes átlépés előfeltétele a munkáltató és a munkavállaló közötti (írásbeli) átlépési megállapodás, amely rögzíti az átvitt összeget, amit a munkáltató az addig megszerzett végkielégítési jogosultságok kvázi megváltási összegeként köteles befizetni a VEP-hez. Ez az összeg viszont szabadon állapítható meg, és akár alacsonyabb is lehet, mint amekkora az átlépés időpontjában a végkielégítésre való jogosultság. A csökkentés azonban nem lehet aránytalanul nagy mértékű, különben a jóerkölcsbe ütközés címén a bíróságon megtámadható, aminek esetleg az lehet a következménye, hogy a régi végkielégítési szabályozás lép ismét érvénybe.
Az átlépés időpontjától kezdve a munkáltató fizeti a VE-járulékokat.

A munkáltatóval vegyes típusban is meg lehet állapodni, például úgy, hogy a fiktív végkielégítési összegnek csak egy részét viszik át az új végkielégítési rendszerbe. Ebben az esetben a fennmaradó részt a régi végkielégítési rendszer szabályai szerint kezelik.

Figyelem! A munkavállaló feltétlenül úgy írja alá az átlépési nyilatkozatot, hogy előtte forduljon tanácsért az üzemi tanácsoshoz, az ágazati szakszervezethez vagy a munkáskamarához!