Határ menti ingázás

Forrás:http://europa.eu/youreurope/citizens/work/cross-border-worker/index_hu.htm

Ha Ön az egyik országban dolgozik, de egy másikban él, ahova nap mint nap vagy legalább hetente egyszer hazajár, akkor Ön az uniós jog szerint határ menti ingázónak (más néven határ menti munkavállalónak) számít.

Nézzen utána, hogy ez hogyan befolyásolja:

• munkával kapcsolatos jogait a foglalkoztatás szerinti országban;
• ellátásait (szociális biztonság);
• családi ellátásait;
• hogy melyik országban kell adóznia.

Tájékozódjon arról is, hogy melyek a határ menti ingázók leggyakoribb problémái.

Lásd még:

Tartózkodási jog másik uniós országban

© Kisalföld, www.kisalfold.hu | Minden jog fenntartva.

˝Aki okos, már nem dolgozik feketén˝

Az ausztriai munkavállalási korlátozásokat tavaly május elsején törölték el. Az elmúlt egy év tapasztalatai azt mutatják, eljött az ideje annak, akinek piacképes szakmája van és beszél németül. Ugyanakkor itthon megindult egy kelet–nyugat irányú ingázás, ami csapdákat rejt

Csizmár Péter, az EURES-T Pannonia határ menti partnerség koordinátora elmondta: – A magyar munkavállalók száma Ausztriában a tavaly és idén február közötti időszakban huszonkilencezerről negyvennégyezerre emelkedett. A tizenötezres növekedés soknak tűnhet, de elmarad attól az ˝áradattól˝, amire a szakemberek számítottak. Azok a magyar munkavállalók, akik készek voltak Ausztriában dolgozni, ezt már régen megtették, a változás többek közt azt is jelzi: akik eddig feketén dolgoztak, most ˝fehérítettek˝.

Az osztrák munkaerő-piaci nyitás a Magyarországon belüli mobilitásra is jelentős hatással volt. – Az országban megindult egy kelet–nyugat irányú ingázás. Ez a gazdasági helyzetünknek is betudható: azokról a területekről, ahol magas, mintegy húsz százalék feletti a munkanélküliség, a nyugati országrészekbe jönnek az emberek. Akik Ausztriában vállalnának munkát, leginkább itt, a határ mentén telepednek le, s az ingázást választják. Mindez jól érzékelhető a soproni albérletpiacon, ahol pillanatok alatt „elkapkodják" a kiadó ingatlanokat – folytatta Csizmár Péter.

Ugyanakkor óriási csapdába kerülhet az, aki mindent feladva, a jobb munka reményében nyugatra jön anélkül, hogy megfelelő szakképesítése, nyelvtudása lenne. Csizmár Péter hangsúlyozta, az osztrákok nem szakképzetlen munkaerőket keresnek, külföldön is csak a kvalifikált szakemberekre tartanak igényt a munkáltatók. – A vendéglátás, idegenforgalom területén, építő-, a fém- és a húsiparban, a szociális ágazatban dolgozókat, a mérnököket, orvosokat keresik. A határ mindkét oldalán ugyanazok a hiányszakmák vannak a minőségi munkaerő területén. Mivel versenyhelyzet alakult ki a határtérségben a szakképzett munkaerőért, elérkezett azoknak az ideje, akiknek jó, piacképes szakmájuk van, és beszélnek németül.

Csizmár Péter, az EURES-T Pannonia határ menti partnerség koordinátora elmondta, az ausztriai fizetések többszörösei az itthoninak, ezért sok magyar vállal a végzettségénél alacsonyabb szintű munkát. Fotó: Magasi

– A bérek tekintetében elmondható, hogy az ausztriai fizetések többszörösei az itthoninak, s az elkövetkezendő 10–15 évben nem is számíthatunk kiegyenlítődésre. Probléma, hogy a jelentős bérezési különbség miatt a szakmával rendelkezők külföldön a végzettségüknél alacsonyabb szintű munkát is elvállalnak. Ez azért nem jó, mert ha egy mérnök – a példa kedvéért – évekre kimegy benzinkutasnak, majd hazajönne a szakmájába dolgozni, itthon valószínűleg már nem fog tudni elhelyezkedni, tapasztalat, gyakorlat hiányában – mondta el Csizmár Péter.

– Azt is tudni kell, hogy Ausztriában nincs általánosan érvényes minimálbér. A kötelezően fizetendő legalacsonyabb bér szakmánként és gyakran a szakmában eltöltött idő szerint változik. A bérezés és a munkaidő szabályait kollektív szerződések rögzítik. A munkavállalók kérdései leginkább erre vonatkoznak, illetve a betegbiztosítással kapcsolatban fordulnak jogi tanácsért a szakemberekhez. Sokan nem tudják azt sem, hogy munkaadójuk bejelentette-e őket – fogalmazott Csizmár Péter. Hozzátette: aki okos, az már nem dolgozik feketén, a munkavállalónak ez egyáltalán nem érdeke, hiszen megszűnt a korlátozás. A munkaadónak viszont igen, de csak akkor, ha egy-két hétre veszi fel az alkalmazottat, hogy ezzel is megspórolja az ezzel járó adminisztrációt, de ez inkább csak az idényjellegű mezőgazdaságban jellemző. Ha a szerződés hónapokra szól, a munkaadó sem kockáztat.

A szakember kérdésünkre elmondta, a tapasztalatok szerint, aki euróban kapja a fizetését, az általában euróban is költi el. Ugyan ezek az adatok nem mérhetőek, de sokan már nem követik az árfolyamok ingadozását, s nem váltanak valutát. Ráadásul sokan Ausztriában nyitnak bankszámlát, ez pedig a magyar gazdaságnak nem kedvez.