G Y E S

Ausztriában

 


A GYES változatok

Forrás: www.igr.at


2010.01.01. óta a gyermekgondozási segély (gyes) folyósításának ötféle módja közül lehet választani. Négy átalánydíjas változat mellett egy 5., jövedelemfüggő verzió létezik.
E változatok a naponta járó összeg mértéke, a gyes időtartama, valamint a gyes mellett megkereshető összeg tekintetében térnek el egymástól.
Minthogy a napi összegek fixek, a havonta járó összeg kis mértékben változik aszerint, hogy 28, 30 vagy 31 napos hónapról van szó.

A gyes kérelmezésekor az öt változat közül egyet kötelezően ki kell választani.
Figyelem! A választott verzió később nem módosítható, és mindkét szülőt köti!
(Az 5.-ről kivételesen át lehet térni a 4. változatra, ennek feltételeit lásd az alábbiakban.)

Figyelem! A nyomtatványon megadott hónapok nem a folyósítás összidőtartamát, hanem a gyermek korát jelentik, ahány hónapos koráig a gyes járhat!

1. változat:

a gyermek 30+6 hónapos koráig
napi összege: 14,53 €
(havi összege 30 napos hónap esetén: 436,- €)

Az 1. átalánydíjas változatnál, ha csak az egyik szülő igényli, a gyes a gyermek 30 hónapos koráig vehető igénybe. Ha a szülők váltják egymást, akkor a gyes legfeljebb a gyermek 3. életévének betöltéséig folyósítható.

Figyelem! Gyermekgondozási szabadság egyidejű igénybevétele esetén a törvény erejénél fogva fennálló munkajogi védelem csak a gyermek 2 éves korának betöltéséig illeti meg Önt!

Ezért, amennyiben csak az anyának van ausztriai munkaviszonya, a gyermek 2. életévének betöltését követően az egészségbiztosítási pénztár elvárja, hogy az anya ismét munkába álljon Ausztriában (akár csekély mértékű foglalkoztatás („geringfügige Beschäftigung”) formájában, az alap – szünetelő – munkaviszony mellett).
Figyelem! Munkajogi védett státuszának megőrzése érdekében feltétlenül legyen tekintettel a vonatkozó munkajogi előírásokra!

2. változat:

a gyermek 20+4 hónapos koráig
napi összege: 20,80 €
(havi összege 30 napos hónap esetén: 624,– €)

A 2. átalánydíjas változat választása esetén az egyik szülő a gyermek 20 hónapos koráig napi 20,80 euró gyes-ben részesül; ha pedig mindkét szülő igénybe veszi az ellátást, akkor a gyes igénybevételének tartama legfeljebb a gyermek 24 hónapos koráig lehetséges.

3. változat: 
a gyermek 15+3 hónapos koráig
napi összege: 26,60 €
(havi összege 30 napos hónap esetén: 800,- €)

A 3. átalánydíjas változatnál a szülő a gyermek 15 hónapos koráig napi 26,60 euró gyes-ben részesül; ha a másik szülő legalább 3 hónapot igényel, akkor a gyes (azonos összegben történő) folyósításának időtartama a gyermek 18 hónapos koráig meghosszabbodik.

4. változat:
a gyermek 12+2 hónapos koráig
napi összege: 33,- €
(havi összege 30 napos hónap esetén: 1000,- €)

A 4. átalánydíjas változat esetében, ha csak az egyik szülő igényli, a gyes a gyermek 12 hónapos koráig vehető igénybe. Ha a szülők váltják egymást, akkor a gyes folyósítására a gyermek 14 hónapos koráig van mód.

5. változat:
a gyermek 12+2 hónapos koráig
napi összege: a napi jövedelem 80%-a, de legfeljebb 66,- €
(havi összege30 napos hónap esetén: max. 2.000,- €)

A jövedelemfüggő gyes alapvetően a magasabb jövedelemmel rendelkező, ausztriai kereső tevékenységüket csak rövid időre szüneteltetni kívánó szülők jövedelmének pótlására hivatott.

A jövedelemfüggő gyes esetén a szülő a gyermek 12 hónapos koráig az utolsó nettó jövedelme 80 %-át kitevő összeget, de maximum napi 66,- /kereken havi 2.000,– eurót kap.

A jövedelemfüggő gyes napi összege
- (az ebben részesülőknél) a terhességi-gyermekágyi segély (Wochengeld) összegének 80 %-a, ennek hiányában
- a védett időszakot (Schutzfrist = alapvetően a gyermek születése előtti 8 hetes időszak kezdetét) megelőző utolsó három naptári hónap átlagos napi nettó keresetének 80 %-a; illetve
- azon személyek esetében, akik a gyermek születését megelőző naptári évre vonatkozóan (amikor még nem részesültek gyes-ben, se e gyermek, se másik gyermek után) rendelkeznek osztrák adóhatározattal, az abban szereplő jövedelmek alapján speciális képlettel kiszámított érték lesz, amennyiben ez a fentieknél kedvezőbb összeget eredményez.

Az alkalmazott képlet:

(a mérvadó (figyelembe vett) jövedelem összege x 0,62 + 4.000) / 365

Figyelem! Ezen 5. változatnál nincsen minimális alsó összeghatár!
Amíg az egészségbiztosítási szerv nem végezte el a számítást, egy ideiglenes összeget (minimum napi 33,- euró-t) folyósít. Ha a számítás eredményeként végül egy, a napi 33,- euró összegnél alacsonyabb összeg jön ki, akkor át lehet lépni a 12+2 átalánydíjas változatba. Ha az igénylő nem lép át a 12+2 átalánydíjas verzióba, akkor a kiszámított, alacsonyabb összegű gyes-t fogja kapni, és a korábbi túlfizetést visszakövetelik tőle.

Mindkét szülő csak akkor tudja e verziót igénybe venni, ha külön-külön mindkettőjük vonatkozásában fennállnak a feltételek (mindkettőjük jövedelme elég magas). Ha a másik szülő is megigényli, a gyes legfeljebb a gyermek 14 hónapos koráig jár.
Ha az egyik szülő a jövedelemfüggő gyes-t igényli meg, és a szülők váltani kívánják egymást, ugyanakkor a másik szülő nem felel meg a jövedelemfüggő gyes feltételeinek, akkor ő a 12+2 átalánydíjas változat szerint fogja a gyes-t kapni. A gyes alap időtartama tehát ez esetben is köti mindkét szülőt.

Figyelem! A jövedelemfüggő gyes mellett az irányadó jövedelemhatár alacsonyabb: a gyes mellett szerzett jövedelem 16.200.– euró helyett csak 5.800,– euró lehet naptári évenként.


Alapvetően az eredetileg választott gyes változat nem módosítható a későbbiekben. Ez alóli kivételként az 5., jövedelemfüggő változatból át lehet lépni a legrövidebb átalánydíjas (4.) változatba, ha a jövedelemfüggő gyes-re az egészségbiztosítási pénztár számításai szerint mégsem lesz jogosult az igénylő, vagy ha a 4. változat helyett tévedésből igényelte meg a jövedelemfüggő gyes-t úgy, hogy a jogosultsági feltétel (a gyermek születése előtti meghatározott mértékű osztrák jövedelem) nem teljesül. Ezen esetekben, ha nem kerül sor az átlépésre (kizárólag az átalánydíjas 12+2 változatba lehetséges!), nem jár a gyes.


Meghosszabbítás méltányossági esetekben

2009.10.01. utáni születéseknél kivételesen, rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben, az egészségbiztosítási pénztárhoz benyújtandó külön kérelemre lehetőség van a gyes meghosszabbítására, amennyiben a gyes-t csak az egyik szülő igényli (pl. fennálló házastársi / élettársi kapcsolatnál a másik szülő halála esetén; gyermeküket egyedülállóként nevelő, alacsony jövedelemmel rendelkező szülő esetén, aki a tartásdíj megállapítására vonatkozó kérelme ellenére sem kapta még meg a gyermek után járó tartásdíjat).
Ha az egészségbiztosítási szerv méltányosságból engedélyezi a meghosszabbítást, a jogosult az eredetileg választott verzió maximális alap időtartamán túl legfeljebb 2 hónappal tovább veheti igénybe a gyes-t.


Az átalánydíjas gyes-hez kapcsolódó ikrek utáni pótlék

Ikerszülés esetén az első gyermek után a kiválasztott átalánydíjas változat szerint jár a gyes. Az összeg a második és minden további ikergyermek után a kiválasztott átalánydíjas gyes-változat 50 %-ával nő, a kiválasztott átalánydíjas gyes változat folyósításának teljes időtartamára. Feltétele, hogy a gyes jogosultsági feltételek valamennyi ikergyermek esetén teljesülnek.

Ha a gyes folyósítása alatt újabb gyermek születik, akkor a legidősebb ikergyermek utáni gyes folyósítás megszűnik. A többi iker utáni pótlék azonban az annak idején kiválasztott átalánydíjas változat szerint tovább jár.

A jövedelemfüggő gyes (5. változat) mellett az ikrek utáni pótlék nem jár!


A GYES nyugvása

Amennyiben az anya e gyermek után jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre (Wochengeld-re vagy ezzel egyenértékű, pl. magyarországi tgyás-ra), akkor a gyes a tgyás/Wochengeld összegének mértékéig nyugszik. Azaz: amennyiben a gyes összege a tgyás alatt marad, akkor az átfedés időszakában nem fognak gyes-t fizetni, amennyiben pedig a gyes összege magasabb, akkor a különbözetet fogják csak kifizetni.

Az osztrák gyes-re vonatkozó igény nem nyugszik viszont akkor, ha a tgyás/Wochengeld folyósításának ideje alatt az apa igényli a gyes-t.


Munkanélküliség és GYES

Alapvetően a munkanélküli segély (Arbeitslosengeld) és a szociális segély (Notstandshilfe) a gyermekgondozási segéllyel együtt is igénybe vehető. Természetesen munkanélkülivé válás esetén is teljesülniük kell az általános feltételeknek (pl. közös háztartásban élés, osztrák családi pótlékra való jogosultság!).
Minthogy a munkanélküli ellátásra (Arbeitslosengeld, Notstandshilfe) való jogosultság egyik alapvető feltétele, hogy a munkanélküli személy jelentősebb korlátozás nélkül a Munkaerőpiaci Szolgálat (AMS) rendelkezésére álljon, kiközvetíthető legyen, gyes-t csak úgy tud igénybe venni, ha a gyermeket igazoltan valaki más felügyeli.

Figyelem! A munkanélküli ellátások (Arbeitslosengeld, Notstandshilfe) a gyes jövedelemhatár vonatkozásában jövedelemnek számítanak!

Figyelem! Jövedelemfüggő gyes (5. változat) mellett munkanélküli ellátás nem igényelhető! Ha mellette mégis igénybe veszik a munkanélküli ellátás valamelyik formáját, az erre az időszakra folyósított gyes-t visszafizettetik.


A gyes mellett az alacsony jövedelmű családok támogatására létezik kiegészítés (Zuschuss) vagy pótlék (Beihilfe) is, a gyermek születési dátumától függően.
A kiegészítés és a pótlék összege azonos ugyan (napi 6,06 illetve havi kb. 181,80 euró), de feltételeik és jogi természetük eltérő! A kérelmező nem választhat, hogy a kettő közül melyiket kívánja igénybe venni (ha a jogosultság egyéb feltételei fennállnak), mivel azon alapulnak, hogy a gyermek születési időpontja 2010. előttre vagy utánra tehető-e.

Figyelem! Míg a gyes-nél csak az igénylő szülő jövedelmét nézik, a gyes mellett igényelhető kiegészítés illetve pótlék esetén mindkét szülő (illetve a szülő és partnere) jövedelmét megvizsgálják!


2. Kiegészítés a gyermekgondozási segélyhez (Zuschuss zum Kinderbetreuungsgeld) – 2010.01.01. ELŐTTI SZÜLETÉSEKRE ÉRVÉNYES!

A gyermekgondozási segély kiegészítése (Zuschuss) egyfajta hitel, melynek összege napi 6,06 Euró. Akkor és addig folyósítják, ha és amíg fennáll a gyes-re való jogosultság.

Jogosultak:

- egyedülálló szülők, ha bemutatnak egy olyan okmányt, amelyből a másik szülő kiléte megállapítható.
- egyedülálló anyák, ha nem tudják megnevezni a gyermek apját, és saját maguk vállalnak kötelezettséget a kiegészítés visszafizetésére.
- házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő anyák / apák, ha mindkét szülő aláír egy olyan nyilatkozatot, melyben kötelezettséget vállalnak a kiegészítés visszafizetésére. A másik szülő figyelembe vett jövedelmének teljes összege naptári évenként nem haladhatja meg a 12.200,- Eurót = megengedett jövedelem összegét naptári évenként. A megengedett jövedelem összege naptári évenként 4.000,- Euróval nő minden személy után (beleértve a gyermeket is, aki után a gyes-t igénybe veszik, nem tekintve viszont az igénylőt), akinek az eltartásához a másik szülő jelentős mértékben hozzájárul.

Az igénybevevő szülő mértékadó (figyelembe vett) jövedelmének teljes összege a 2008. évtől nem haladhatja meg az éves 16.200,- Euró összeget.
A folyósítás ideje alatt szerzett jövedelem összegének megállapítása a fentiekben (a „Jövedelemkorlát“ címszó alatt) ismertetett általános szabályok szerint történik, és az összeghatár betartásának ellenőrzésére ugyancsak évente utólag kerül sor.
Az összeghatárok betartása esetén fennáll a hitelre való jogosultság, és az adóhivatal felé történő visszafizetésre egy későbbi időpontban fog sor kerülni. Amennyiben ezeket az összeghatárokat nem tartották be, az illetékes egészségbiztosítási szerv maga követeli vissza a folyósított kiegészítést az igénybevevő szülőtől, mégpedig függetlenül attól, hogy az összeghatárokat melyik szülő lépte túl. Abban az esetben, ha az összeghatárokat csak csekély mértékben lépték túl, előfordulhat, hogy az egészségbiztosítási szerv a kiegészítésnek csak egy részét követeli vissza. A fennmaradó összeg hitelként megmarad, amelyet majd egy későbbi időpontban kell visszafizetni az adóhivatalnak.

Folyósított kiegészítések visszafizetése az adóhivatalnak:
Amennyiben a kiegészítést a fenti rendelkezések szerint folyósították, s az illetékes egészségbiztosítási szerv azt nem követelte vissza, úgy a továbbiak folyamán a folyósított kiegészítést az adóhivatalnak kell visszafizetni.
A visszafizetés iránti igény azon év végén keletkezik, amelyben a visszafizetésre kötelezett szülő jövedelme az évi 14.000,- Eurót, ill. a szülők összjövedelme az évi 35.000,- Eurót meghaladja, s legkorábban azon naptári év végét követően esedékes, amelyben a gyermek született, utoljára pedig a gyermek születési évét követő 7. év lejártával.
A visszafizetési kötelezettség a kiegészítés teljes felvett összegére vonatkozik.

A visszafizetést az alábbi személyeknek kell teljesíteniük:
- egyedülálló anyák / apák esetében a másik szülőnek, vagy annak a szülőnek, aki kötelezettséget vállalt a kiegészítés visszafizetésére.
- házasságban élő, vagy nem egyedülálló szülők esetében mindkét szülőnek.


3. Pótlék az átalánydíjas gyermekgondozási segélyhez (Beihilfe zum Kinderbetreuungsgeld) – 2009.12.31. UTÁNI SZÜLETÉSEKRE ÉRVÉNYES

Alacsony jövedelemmel rendelkező, átalánydíjas gyes-ben részesülő szülők támogatásként napi 6,06 Euró pótlékot igényelhetnek a gyermekgondozási segélyhez.
A pótlékot akkor és addig folyósítják, ha és ameddig fennáll a gyes iránti jogosultság, de legfeljebb egy évig!

A pótlékot az alábbi személyek igényelhetik:
- egyedülálló szülők, ha bemutatnak egy olyan okmányt, amelyből a másik szülő kiléte megállapítható és nyilatkoznak, hogy nem áll fenn élettársi kapcsolat a másik szülővel, vagy egy másik személlyel.

A pótlékot igénybevevő szülő jövedelme nem haladhatja meg naptári évenként az 5.800,- Eurót.
- Pároknak számítanak a házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő anyák / apák.
A pótlékot igénybevevő szülő jövedelme nem haladhatja meg naptári évenként az 5.800,- Eurót, a másik szülőé / élettársé pedig naptári évenként a 16.200,- Eurót.

Amennyiben a szülők hamis adatokat szolgáltatnak, vagy lényeges tényeket elhallgatnak (pl. a pótlékot egyedülállóként veszik igénybe annak ellenére, hogy kapcsolatban élnek, vagy ilyet létesítenek), úgy nem csak a jogosulatlanul felvett pótlék teljes összegét követelik vissza, hanem ezen túlmenően velük szemben 2.000 Euró szabálysértési bírság is kiszabható és büntető feljelentés megtételére is sor kerülhet.
Bárminemű változást haladéktalanul jelenteni kell az illetékes egészségbiztosítási szervnek (pl. ha egyedülálló szülőként valaki a pótlék folyósítása alatt kapcsolatot létesít, vagy azt megszünteti).
A folyósítás ideje alatt szerzett jövedelem összegének megállapítása a fentiekben (a „Jövedelemkorlát“ címszó alatt) ismertetett általános szabályok szerint történik, és az összeghatár betartásának ellenőrzésére ugyancsak évente utólag kerül sor.

Irányérték – igénybevevő szülő: Ha rendszeres jövedelemmel rendelkezik – kizárólagosan nem önálló keresőtevékenységből származó jövedelmek esetén - és a munkajövedelem szerzésének időtartama és a gyes folyósítás időtartama fedik egymást, akkor havonta a csekélymértékű foglalkoztatás jövedelemhatárának mértékéig („Geringfügigkeitsgrenze”) szerezhető jövedelem a gyes mellett.
Irányérték – 2. szülő/partner: Ha rendszeres jövedelemmel rendelkezik – kizárólagosan nem önálló keresőtevékenységből származó jövedelmek esetén – és a munkajövedelem szerzésének időtartama és a pótlék folyósításának időtartama fedik egymást, akkor a személyi jövedelemadó alap havonta legfeljebb 1.049,- Euró lehet.

Függetlenül attól, hogy melyik átalánydíjas gyes-változat mellett döntött, a pótlék a vonatkozó kérelem benyújtásától számítva maximum 12 hónapra folyósítható. Egyes esetekben előnyös lehet, ha a pótlékot csak a terhességi – gyermekágyi segély (Wochengeld) folyósításának lejárta után igényeljük (ennek oka a nyugvás). A lemondás, az igénybevétel megszakítása, vagy a pótlék folyósításának nyugvása (ha a gyes teljes összegben nyugszik, akkor nyugszik a pótlék is!) nem hosszabbítja meg a pótlék folyósításának időtartamát, valamint az sem, ha a szülők felválta veszik igénybe a gyes-t.
A pótlék nem jár a gyes folyósításának méltányossági esetekben történő meghosszabbítása alatt sem.
Nem jár pótlék a jövedelemfüggő gyermekgondozási segély folyósítása esetén.

Pótlék visszakövetelése a jövedelemhatár(ok) túllépése esetén:

A jövedelemhatár(ok) túllépése esetén az alábbiak érvényesek:
• egyedülállók esetében:
Ha a jövedelemhatárt 15 %-nál kisebb mértékben lépik túl, úgy az adott naptári évben a pótlék a túllépés összegével csökken (túllépés összegének visszakövetelése). Ha a jövedelemhatárt több mint 15 %-kal túllépik, akkor az adott naptári évben igénybevett pótlék teljes összegét vissza kell fizetni az illetékes egészségbiztosítási szervnek.
• párok esetében:
Ha a két jövedelemhatárt egyenként 15 %-nál kisebb mértékben lépik túl, úgy az adott naptári évben a pótlék a túllépés összegével csökken (túllépés összegének ill. összegeinek visszakövetelése). Ha a két jövedelemhatár közül akár csak az egyiket lépik túl több mint 15 %-kal, úgy az adott naptári évben igénybevett pótlék teljes összegét vissza kell fizetni az illetékes egészségbiztosítási szervnek.

Az illetékes egészségbiztosítási szerv köteles a szülő partnerét tájékoztatni a pótlék folyósításáról, és egyben arról is, hogy mennyi lehet a jövedelme, és hogy ennek túllépése esetén a pótlék visszakövetelhető.
Figyelem! Az egészségbiztosítási pénztár nem csak az igénybevevő szülőtől, hanem a partnertől is jogosult visszakövetelni az összeget.

FORRÁS:http://www.pannonfinanz.at/hu

 

GYES:

Ausztriában a GYES a gyermek max. 3 éves koráig vehető igénybe, azonban a családi pótlékkal ellentétben visszamenőleg csupán 6 hónapra igényelhető.

A következő dokumentumok szükségesek hozzá:

  • Fénymásolat a terhesgondozási könyvről
  • Gyermek egészségügyi kiskönyvének másolata
  • A szülők és a gyermek születési anyakönyvi kivonatának mindkét oldala másolva,
  • Munkáltatói igazolás a Magyarországon dolgozó szülőfél részéről
  • Házassági anyakönyvi kivonat fénymásolata
  • A szülők és gyermek személyigazolványának másolata (utóbbi csak akkor, ha van)
  • E401-es formanyomtatvány (egy háztartásban élőkről szóló Európai Úniós igazolás) 3. oldala a lakhely szerinti önkormányzat által kitöltve, és lepecsételve. (A nyomtatvány ITT letölthető)

FORRÁS: http://www.euvonal.hu/index.php?op

 

 

GYED, GYES

Az 1408/71 (EGK) sz. Tanácsi Rendelet egyik alapelve (lex loci laboris - munkavégzés helye szerint államnak a joga) határozza meg az illetékes (teherviselő) államot. Ez alapján jelölik ki az alkalmazandó jogot.

A rendelet tárgyi hatályának értelmében családi ellátások körébe Magyarországon a családi pótlék, a gyermekgondozási segély (GYES), a gyermeknevelési támogatás (GYET), és a gyermekgondozási díj (GYED) tartozik.

Magyarországon a GYES-re minden magyar állampolgár jogosult, akkor is, ha nem TB-biztosított. Ha valaki életvitelszerűen más tagállamban tartózkodik, GYES-re való jogosultsága megszűnik, és tartózkodási helyén lesz jogosult hasonló szociális juttatásra a tagállami szabályok szerint.

A GYED-del azonban, más a helyzet. Egyrészt feltétel, hogy az igénylő a szülést megelőző két évben legalább 180 nap biztosítotti jogviszonnyal rendelkezzen.


Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, és valaki külföldi (EU-tagállambeli) tartózkodása alatt válik jogosulttá a GYED-re, az adott ország szabályainak megfelelően, az ottani hivataltól kaphat ellátást. Általában elég, ha az egyik házastárs/élettárs biztosított, és rendelkezik társadalombiztosítási számmal, mert ilyenkor a másik fél is jogosult az ellátásra, juttatásokra.

A tagállamok többsége biztosítási alapon működteti a GYED-hez hasonló ellátásokat. Amennyiben valamelyik tagállam bizonyos biztosítási időt követel meg egy szociális ellátás igényléséhez, és az igénylő nem rendelkezik az adott országban az ehhez szükséges idővel, a koordinációs rendelet összesítés elvének alapján köteles elfogadni a másik tagállamban megszerzett biztosítási időt. Ehhez az E 104-es nyomtatvány kiváltása szükséges annál a biztosítónál, ahol az illető biztosított.


A gyermekgondozási díjat (GYED) ugyan az egészségbiztosítási törvény szabályozza, továbbá megállapítása a korábbi biztosítási jogviszonyra tekintettel történik, de az 1408/71/EGK rendelet 1. cikkének u) pontja alapján - ellentétben a terhességi-gyermekágyi segéllyel - a tartalmát és az általa lefedett kockázatot figyelembe véve családi ellátásnak minősül. A magyar egészségbiztosításban érvényesülő szolidaritási elv miatt továbbá a GYED nem tekinthető elő-takarékossági formának, és ezen az sem változtat, hogy a GYED összege a korábbi keresettől függ (a jogszabály által előírt mértékben).

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 1408/71/EGK rendelet 76. cikke értelmében két érintett tagállamban ugyanazon családtagokra vonatkozóan megállapított ellátások összegét együttesen kell figyelembe venni, és azon ellátások, amelyeket nem a munkavégzés szerinti tagállamban (illetve a folyamatos munkaviszonyra tekintettel) folyósítanak, arányosan csökkenteni kell.

Mivel a terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS) már nem tartozik bele ebbe a kategóriába, ezért ezt külön kell kezelni. Amennyiben valaki megfelel a jogosultsági feltételeknek, függetlenül attól, hogy melyik tagállamból kapja a családi pótlékot, jogosult a TGYÁS ellátásra.

A Tgyás és a Gyed esetében általánosságban elmondható, hogy amennyiben az illető a kiköltözés előtt itthon már kapja valamelyik ellátást, illetve jogosultság időtartama alatt nem létesít más tagállamban biztosítási jogviszonyt (azaz a Tgyás/Gyed révén továbbra is Magyarországon lesz jogosult a teljes körű egészségügyi ellátás igénybe vételére), és nem igényel kint a magyar Tgyás/Gyed-hez hasonló családtámogatási juttatást, úgy továbbra is kaphatja Magyarországról a Tgyás/Gyed-et.

A Gyes azonban főszabály szerint nem utalható külföldre.

Ebben az esetben a másik tagállamban a Magyarországon kiváltott ún. Európai Egészségbiztosítási Kártyával vehető igénybe az orvosilag szükséges ellátás.

A magyar családi ellátások igényléséről ezen az  oldalon olvashat: 

Országos Egészségbiztosítási Pénztár (GYED)
Nemzetközi Osztály
Tel: 06-1-350-1618
E-mail: nemzetk@oep.hu
Web: www.oep.hu