Betegállomány

A KERESET TOVÁBBFOLYÓSÍTÁSA BETEGSÉG ALATT

FORRÁS: http://www.igr.at/1045,,,1.html)

Mely esetekben jogosult a munkavállaló a kereset továbbfolyósítására?
• Betegség, baleset, gyógykezelés
• munkabalesetek (a munkavégzéssel összefüggő, vagy közvetlenül a munkahelyre menet, vagy onnan távozóban történt baleset)
• foglalkozási betegségek (szakmai tevékenységgel összefüggésben keletkezett megbetegedések)

Mely kötelezettségei vannak a munkavállalónak, ha a munkavégzésben akadályozott?
A munkavállalónak haladéktalanul jeleznie kell a munkáltató felé, ha a munkavégzésben akadályozott. A munkáltató kérésére a munkavállalónak orvosi igazolást kell bemutatnia a munkaképtelenség kezdetéről, várható időtartamáról és okáról. A munkáltatónak az idegen nyelven kiállított orvosi igazolást, mint olyat el kell fogadnia, kérheti azonban annak fordítását. 

Figyelem! Amennyiben a munkavállaló nem tesz eleget kötelezettségeinek (a betegállomány bejelentése valamint a betegségről szóló igazolás bemutatása), akkor a mulasztás időtartamára elveszíti a betegség idejére járó keresetre való jogosultságát. Ha a munkavállaló a munkától hosszabb ideig távol marad anélkül, hogy a betegségről szóló igazolást bemutatta és annak jogszerű okát megadta volna, ill. ha a munkavállaló betegállományának ideje alatt súlyos mértékben egészségkárosító viselkedést tanúsít, akkor a munkáltató jogosult őt elbocsátani.

Milyen jogosultságai vannak a munkavállalónak betegség idején?
• Kereset továbbfolyósítása a betegség alatt: a munkáltató fizeti betegség esetén meghatározott ideig a kiesési elv alapján (lásd lent)
• Táppénz: az egészségbiztosítási pénztár fizeti, ha a munkavállaló nem, vagy csak részben jogosult a betegség idején a kereset továbbfolyósítására.

Mennyi ideig köteles a munkáltató a keresetet továbbfolyósítani betegség esetén?

I. Baleset és betegség esetén (munkahelyi baleset illetve foglalkozási betegség kivételével)

Alkalmazottak (Angestellte) esetében:
 

A kereset továbbfolyósításánál alkalmazottak esetében különbséget tesznek az „első“ és az „ismételt“ megbetegedés között. Ha az alkalmazott az első megbetegedést követően az újbóli munkába lépéstől számított 6 hónapon belül újra beteg lesz, akkor az ismételt megbetegedésnek számít és a betegség idejére járó juttatásra való jogosultság egyelőre olyan mértékben jár, amilyen mértékben az  alapjogosultság (pl. 6 hét teljes és 4 hét fél kereset) nem merült ki. A munkába lépést követően 6 hónap elteltével bekövetkező újabb megbetegedés azonban első betegségnek számít, és így új alapjogosultságként értékelik.
Ha az alapjogosultságot már kimerítették, tehát már több mint 10 hete tart a betegség, a munkába állást követő 6 hónapon belüli újabb megbetegedés esetén fele mértékű új alapjogosultság keletkezik  (6 hétig a kereset fele és 4 hétig a negyede).


Munkások (Arbeiter) esetében:

A fenti jogosultsági időszakok munkások esetében munkavégzési évenként (nem naptári évenként!) számítanak, azaz egy munkaéven belül betegség miatt bekövetkezett ismételt munkavégzési akadályozottság esetén a kereset továbbfolyósítására vonatkozó jogosultság csak annyiban áll fenn, amennyiben a fenti jogosultsági idők még nem merültek ki. Az új munkavégzési év kezdetekor automatikusan új jogosultság jön létre. A munkavégzési év helyett kollektív szerződéssel vagy üzemi megállapodással meg lehet állapodni naptári évben is. A jogosultsági idő megállapításához azokat a munkaidőket kell összeszámítani, amelyeket a munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál töltött el, és amelyek esetében 60 napnál hosszabb ideig tartó megszakítás nem volt. Az összeszámításra nem kerül sor akkor, ha a munkaviszony a munkavállaló felmondása, jogosulatlan idő előtti kilépése miatt vagy jogszerű elbocsátással szűnt meg.

II. Munkahelyi baleset (foglalkozási betegség) esetén

Milyen összegű a betegség esetén továbbfolyósítandó kereset?
Az ún. kiesési elv alapján  a munkavállalónak a betegállomány ideje alatt is meg kell kapnia azt a járandóságot, amit akkor keresett volna, ha ez idő alatt dolgozott volna.
Ide tartoznak azok az egyéb rendszeres pénzbeli juttatások is, amelyek a keresetet kiegészítik, így pl. a rendszeresen teljesített túlórák díjai, a műszakpótlékok, a túlóraátalány. A teljesítményhez kötött egyéb prémium vagy kereset esetén a tovább folyósítandó kereset összege az utolsó, a betegséget megelőző teljesen ledolgozott 13 hét átlagához igazodik. Nem tartoznak ebbe bele azok a költségtérítések, amelyeket a munkavállaló a munkavégzésével való közvetlen összefüggés miatt a munkavégzési akadályozottság ideje alatt nem tudott igénybe venni (pl. a napi- és szállásdíjak, a munkahely és lakóhely közötti távolság okán fizetendő pótlékok [Trennungsgelder, Entfernungszulagen], útiköltség-térítés stb.).

Mikor jár a táppénz?
A táppénznek pótolnia kell a betegségből adódó munkaképtelenség miatti keresetkiesést és ezt a területi egészségbiztosítási szerv fizeti ki. Azok a személyek részesülnek táppénzben, akik betegállományban vannak, és akik esetében a munkáltatóval szemben fennálló, a kereset továbbfolyósítására vonatkozó jogosultság kimerült vagy legalább 50 %-os mértékben korlátozott. A táppénz alapvetően csak a betegállomány negyedik napjától jár ennek a betegállománynak az időtartamára, – a feltételektől függően – legfeljebb 52 hetes időtartamra.

A táppénz a keresőképtelenség 4 - 42. napjáig a számítási alap 50%-a, a 43. naptól pedig annak 60 %-a. A számítás alapja az utolsó havi bruttó jövedelem. Amennyiben az érintett jogosult 13.-14. havi bérre, akkor a számítás alapját 17%-kal megemelik. A munkanélküli biztosításból ellátásban részesülő személyek esetében a biztosítás alapján kapott utolsó ellátás (Arbeitslosengeld, Notstandshilfe) összegének megfelelő mértékű táppénz jár.

A táppénzt az Ön folyószámlájára utalják, ezért feltétlenül adja meg folyószámlájának számát.  A táppénz kiszámításához és folyósításához a társadalombiztosítónak a következőkre van szüksége:

• Az orvos által kiállított igazolás a betegállományról, amely tartalmazza a munkaképtelenség időtartamát;
• Kórházi ápolás esetén az ottani tartózkodásról szóló igazolás;
• A munkáltató által kiállított foglalkoztatási és keresetigazolás;
• Az osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat (AMS) igazolása a munkanélküli járadék vagy segély (Arbeitslosengeld/Notstandshilfe) folyósításáról.

Fel lehet mondani a betegállomány ideje alatt?
A munkáltató a betegállomány ideje alatt is jogosult felmondásra! Ez esetben azonban a munkavállaló megőrzi jogosultságát a kereset továbbfolyósítására a betegállomány végéig (amennyiben a jogosultsági időt – lásd fent – még nem merítette ki), akkor is, ha a munkaviszony már korábban megszűnt.
Ugyanez a helyzet jogellenes elbocsátás vagy a munkavállaló jogosultan idő előtti kilépése esetén is.