Kündigungsschreiben/Felmondás |
[Absender]
Name
Straße + Hausnummer
PLZ + Wohnort
[Empfänger]
Name
Straße + Hausnummer
PLZ + Wohnort
Berlin,
den 17 September 2012
Auflösung Arbeitsvertrag
Sehr geehrte(r) Frau/Herr ...,
hiermit teile ich Ihnen mit, dass ich meinen Arbeitsvertrag mit [Name Unternehmen] zum nächstmöglichen Datum auflösen möchte. Meinen Angaben zufolge ist das am [datum].
Ich danke Ihnen für die äußerst angenehme Zusammenarbeit und wünsche [Name Unternehmen] viel Erfolg für die Zukunft.
Bitte übersenden Sie mir eine Empfangsbestätigung meines Schreibens und alle weiteren Informationen zur Auflösung meines Arbeitsvertrags wie Auszahlung von Urlaubstagen.
Mit freundlichen Grüßen
[Unterschrift]
Name
FELMONDÁS
Mi a teendő, ha távozni akarunk a cégtől?
A munkaviszony megszűntethető közös megegyezéssel, azonnali hatállyal a próbaidő alatt, munkavállalói és munkáltatói felmondással, valamint rendkívüli felmondással (elbocsátás) a munkáltató
részéről és idő előtti kilépéssel a munkavállaló részéről.
A felmondással kapcsolatos szabályokat a megfelelő kollektív szerződések, üzemi megállapodások vagy a munkaszerződés tartalmazzák. Ilyen irányú rendelkezések hiányában, a törvényben rögzített
felmondási idő munkavállalói felmondásnál alkalmazottak esetében 1 hónap, munkások esetében 2 hét. Munkáltatói felmondásnál a felmondási idő alkalmazottak esetében a szolgálati időhöz igazodik,
mértéke 6 héttől 5 hónapig terjedhet. Fő szabály szerint a munkáltatónak úgy kell felmondania, hogy a felmondás időpontja valamely negyedév végére essen, tehát az március 31., június 30.,
szeptember 30., vagy december 31. legyen. A munkaviszony alanyai azonban gyakran megállapodnak abban, hogy a munkaviszony mindenkor az adott hónap 15. napjával, vagy hónap végén szűnjön meg. Ez
akkor megengedett, ha ezt az eljárási módot a kollektív szerződés kifejezetten nem tiltja.
A munkáltatónak, mielőtt felmondana egy munkavállalónak, minden esetben értesítenie kell az üzemi tanácsost, aki 5 munkanapon belül állást foglalhat. Az üzemi tanácsos állásfoglalásától függően
különbözőképpen lehet megtámadni egy felmondást. Ha az üzemi tanácsos a tervezett felmondást kifejezetten ellenezte, akkor ezt ő az érintett munkavállaló kérésére a felmondástól számított egy
héten belül bíróság előtt megtámadhatja. Amennyiben az üzemi tanácsos nem tesz eleget a munkavállaló kérésének, akkor maga a munkavállaló egy további héten belül bíróság előtt megtámadhatja a
felmondást. Ha az üzemi tanácsos nem foglalt állást, akkor maga a munkavállaló a felmondást a tudomásszerzéstől számított egy héten belül támadhatja meg bíróság előtt. Meg lehet támadni a
felmondást, ha okszerűtlen a felmondás indokolása, vagy ha az szociálisan jogszerűtlen, vagyis ha a munkavállaló már legalább 6 hónapja foglalkoztatásban áll, és a felmondás korlátozza a
munkavállaló jelentős érdekeit. Ennek során vizsgálni kell a munkavállaló összgazdasági és szociális viszonyait. Azokban az üzemekben, ahol nem kötelező üzemi tanács felállítása (5-nél kevesebb a
munkavállalók száma), az említett okok miatt sem lehet megtámadni a felmondást.
Elbocsátás esetén a munkaviszony a felmondási idő betartása nélkül, azonnali hatállyal megszűnik. Az elbocsátás azonban a felmondással ellentétben csak nyomós ok fennállása esetén megengedett.
Elbocsátási ok lehet munkások esetében például a munkavégzés engedély nélküli abbahagyása, többszörös kötelezettségszegés, durva becsületsértés, testi sértés, lopás, hűtlen kezelés, ittas
állapot, káros, mellékes üzleti tevékenység végzése, üzleti vagy üzemi titok megsértése, hosszabb idejű börtönben való tartózkodás, munkavégzésre alkalmatlan állapot. Alkalmazottak esetében
elbocsátási ok lehet például hűtlenség, jogtalan juttatások elfogadása, többszörös kötelezettségszegés, bizalomra való érdemtelenség, káros, mellékes üzleti tevékenység végzése, hosszan tartó
munkaképtelenség, tettlegesség, az erkölcs vagy a becsület durva megsértése a munkáltatóval, annak helyettesével vagy hozzátartozóival szemben. Az elbocsátást közvetlenül annak okának felmerülése
után kell közölni, későbbi időpontban történő közlés esetén ez az ok már nem alapozza meg az elbocsátást. Az elbocsátást is haladéktalanul jelenteni kell az üzemi tanácsnak, tanácsosnak, aki 3
munkanapon belül állást foglalhat, amelynek ismeretében újra tárgyalják a tervezett elbocsátást.
Az elbocsátás megtámadása általában csak akkor kecsegtet sikerrel, ha a munkavállaló nem adott okot az elbocsátásra és felmondás esetén azt indítékfelmondás, vagy szociálisan jogszerűtlen
felmondás miatt sikeresen meg lehetne támadni.
A munkavállaló idő előtti kilépésével is azonnal megszűnik a munkaviszony. A kilépés azonban csak akkor lehetséges, ha a munkáltató jelentősen megszegte szerződéses kötelezettségét. Jelentős
szerződésszegés akkor áll fenn, ha a munkavállalótól nem lehet elvárni a munkaviszony további fenntartását. Ilyennek minősül például a bér fizetésének megtagadása, ha a munkavállaló egészségének
bizonyítható károsodása nélkül nem tudja folytatni a munkáját, a munkavállalóval vagy hozzátartozóival szembeni tettlegesség, durva becsületsértés és az erkölcs megszegése.
A kilépést is általában a kilépési ok felmerülése után haladéktalanul közölni kell. Az idő előtti kilépés meggondolatlan közlése előtt azonban tanácsos haladéktalanul (még aznap!) az illetékes
ágazati szakszervezetnél/Munkáskamaránál jogi tanácsot kérni, mert egy esetlegesen megalapozatlan kilépésnek messzemenő (anyagi) vonzata van!
Természetesen arra is mód van, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel szüntessék meg a munkaviszonyt. A közös megegyezéses megszüntetés sem meghatározott időtartamhoz, sem
meghatározott időponthoz nem kötött. Ebben az esetben meg kell egyezni a megszűnés dátumában. Állapotos munkavállalók esetében a közös megegyezéses megszüntetést írásba kell foglalni!
Úgy, mint a magyar munkajogi szabályozásban, az osztrák munkajogban is élnek jogvesztő (elenyészési) és elévülési határidők.
Ha egy jogosultságot az adott határidőn belül nem érvényesítenek, az elenyészik, azaz elveszik, és nem lehet többé érvényesíteni. Az elenyészési határidőket gyakran törvényekben, kollektív
szerződésekben és üzemi megállapodásokban szabályozzák, melyek általában nagyon rövid időt szabnak az igényérvényesítésre. Különösen fontos, hogy nyitott igények esetén haladéktalanul
gondoskodjunk a jogosultság (írásbeli) érvényesítéséről az illetékes ágazati szakszervezeten vagy a Munkáskamarán keresztül, mert különben a rövid elenyészési határidők miatt sok pénzt
veszíthetünk el.
Az elévülés bekövetkeztével a jogosultság perelhetőségének lehetősége ugyan elveszik, de a jogosultság továbbra is fennmarad. Tehát ha a munkáltató egy elévült igényt teljesít, fizet ki, akkor
azt többé már nem követelheti vissza. A munkaviszonyból származó jogosultságok elévülési ideje általában 3 év.
Angyalné Puszta Szilvia, HR Portal