AUSZTRIAI MAGYAROK

 (FORRÁS: http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank)

Az ausztriai magyarok tartományonkénti eloszlása az 1991. évi népszámlálás alkalmával megvallott nyelvhasználat alapján

2. ábra: Burgenland nemzetiségi összetétele és a magyarok számának alakulása 1910 és 1991 között

Az Ausztriában élő nemzetiségek - osztrák hivatalos szóhasználattal népcsoportok - jogállását az 1976. évi népcsoporttörvény, valamint a népcsoporttanácsok felállítását elrendelő 1977. évi rendelet szabályozza. Az 1955. évi államszerződés az általános emberi jogokon túlmenően, külön elismeri a horvát és a szlovén nemzetiség jogait, míg a magyar és cseh népcsoportot meg sem említi. Az 1976. július 7-én kelt ún. “Népcsoporttörvény” már öt ausztriai népcsoportra, így a magyarokra is vonatkozik. A jogszabály népcsoportnak nevezi “a szövetségi terület részein élő és honosságú, nem német anyanyelvű, és saját népi hagyománnyal rendelkező osztrák állampolgárok csoportjait” (1.§. 2. bek.). A törvény rendelkezik a népcsoporttanácsok felállításáról is, amit a szövetségi kormány 1977. január 18-ai rendelete részletesen szabályozott. A magyar népcsoporttanácsnak egész Ausztriában 16, szavazati joggal rendelkező tagja van. Ebből 8 fő kinevezett, 8 fő pedig az egyesületek által delegált személy. A népcsoporttanács összes tagjainak száma fele-fele arányban oszlik meg a burgenlandi, valamint a Bécsben és környékén élő magyar közösségek között. A törvény szerint a népcsoporttanács tagjai olyan osztrák honosságú személyek lehetnek, akik parlamenti képviselővé választhatók, és elvárható tőlük, hogy képviselik az illető népcsoport érdekeit.

1997-ben a népcsoporttanácsok elnökeiből és helyetteseikből összetevődő testület közös memorandumot dolgozott ki, amely valamennyi népcsoport kívánságát tartalmazza az iskolai oktatástól a nyelvhasználaton át, egészen a tömegtájékoztató szervek műsorainak a népcsoportok nyelvén történő alakításáig. A memorandumot 1997. június 24-én adták át a szövetségi kancellárnak és a parlament elnökének. A memorandum közvetlen kihatásaként 2000 júliusában kétnyelvű (német-horvát, illetve német-magyar) helységnévtáblák felállítására került sor Burgenlandban. Az intézkedés következtében Felsőpulya (Oberpullendorf), Felsőőr (Oberwart), Alsóőr (Unterwart) és Őrisziget (Siget in der Wart) kapott új helységnévtáblákat.

A kinyilvánított elvek és követelések olykor nem adekvát módon találkoznak a gyakorlattal. Ezt példázza az a tény is, hogy 1995 végétől a burgenlandi kábeltévé-társaság a csökkenő nézettségre hivatkozva radikálisan korlátozta a magyar nyelvű műsorokat közvetítő csatorna adásidejét. Ez a lépés érzékenyen érintette a magyar közösséget, amelynek tájékozódása és nemzeti identitásának fenntartása szempontjából fontos szerepet játszik a magyar tévéadás. Mindazonáltal, az Osztrák Rádió-Televízió burgenlandi rádióstúdiója heti félórás adást közvetít magyar nyelven. Szintén félórás tévéadásra évente két-három alkalommal kerül sor.

A kisebbségi oktatást Burgenland 1994. évi Kisebbségi Iskolatörvénye szabályozza; a kisebbségi nyelv kötelező oktatását a népiskolákban és a polgári iskolákban az 1995. évi tartományi iskolatörvény írja elő.

Az 1977. évi ún. nemzetiségi felmérés eredményei alapján négy magyar helységben - Felsőpulyán, Felső- és Alsóőrött, valamint Őriszigeten - kerülhetett sor a kötelező magyar nyelvoktatás törvényes bevezetésére. A magyar nyelvet tanító iskolák száma az 1980/81-es tanévben kilencre emelkedett. Az 1983/84-es tanévben a felsőőri, az 1984/85-ös tanévben pedig a felsőpulyai polgári iskolában heti három órában kötelezővé tették a magyar nyelv oktatását. A legújabb rendelkezések értelmében Alsóőrött (Unterwart) és Őriszigeten (Siget in der Wart) a népiskolában a magyar nyelv szabadon választható tantárgy, tíz további népiskolában pedig szabadon választható nyelvgyakorlat. Felsőőrött (Oberwart) és Felsőpulyán (Oberpullendorf) a polgári iskolában 1983 és 1995 között kísérleti kötelező tantárgyként tanították a magyart, az oktatás nyelve azonban német. Három további polgári iskolában a magyar nyelvoktatás szabadon választható tantárgy.

Önálló magyar tanítási nyelvű gimnázium Burgenlandban 1920 óta nem működik. Az felsőlövői (Oberschützen) gimnáziumban az 1981/82-es tanévtől magyar nyelvű tagozat, a felsőpulyai gimnáziumban az 1987/88-as tanévtől ún. “pannon” osztály létesült, ahol a magyar vagy a horvát nyelvet kötelező tantárgyként oktatják. 1992-ben Felsőőrött (Oberwart) kétnyelvű gimnázium indult magyar és horvát tagozattal.

Az óvodákban többnyire német vagy vegyes nyelven folyik a foglalkozás.

Az iskolán kívüli magyar oktatás az ún. népfőiskolák keretében történik. Az ausztriai tanító- és tanárképző felsőoktatási intézményeknek nincs magyar tagozata.

A burgenlandi magyarság mintegy kétharmada római katolikus vallású. Az alsóőri plébánia 1988-ban a pannonhalmi Szent Benedek-rendi Főapátság joghatósága alá került, és ezzel újabb lehetőségek nyíltak meg a határon túli magyar római katolikus hívek lelkigondozása terén. A magyar katolikus lelkészek többsége Magyarországon végezte tanulmányait. Felmerült az igénye annak, hogy a továbbiakban a bécsi Pazmaneumban is képezzenek magyar papokat a nyugati szórványmagyarság számára.

A burgenlandi református egyház egyetlen magyar gyülekezete Felsőőrött, az evangélikusoké Őriszigeten működik. A református és evangélikus gyülekezet asszimilációja előrehaladott, az istentiszteletek jelentős része német nyelven folyik. A protestáns egyházak lelkészképzése is jórészt Magyarországon történik.

Az őshonos magyar népcsoport érdekképviseleti szerve az 1968-ban alakult Burgenlandi Magyar Kultúregyesület.